Mindkét új kiadvány kollégánk, Pintér György műve. A könyvben egy 100 évvel ezelőtti nyugat-magyarországi eseménysort idéz fel, míg a Testis temporis sorozatban megjelent füzetben egy híján 30 rövid, múzeumi történettel szórakoztatja az olvasót. Mindkét kiadvány megvásárolható a Batthyány Örökségközpontban, a múzeum kasszájánál.
1. Pintér György: Piros pajzson kettőskereszt. Szülőföld Könyvkiadó, 2021. A/5-ös formátumú, 152. oldal. Ára: 3000,- Ft.
"Ez egy évszázados történet. Pontosan annyi! Elfelejtett, sokszor és sokszorosan félremagyarázott, talán zűrzavaros korról. Arról az időről, amikor valaki azt mondta: „Ezt aztán már nem!” A szomorú emlékezetű 1920-as esztendő után úgy tűnt a tragédia újabb felvonásával kell szembenéznie országunknak. A nagyhatalmak döntése értelmében, 1921. augusztus 29-én, a szintén szomorú emlékeket idéző, mohácsi csata 395. évfordulóján, puffogó dobok és rezesbanda kíséretében, Davy osztrák tartományfőnök vonul majd be, Ödenburgba, a frissen kitalált, addig soha nem létezett Burgenland tartomány székhelyére. Ödenburgba. „Mi dolgunk vele?” - vonhatna vállat, aki nem tudja, miről is van szó. Csak annyi, hogy azt a csodálatos városkát ott, az Ikva partján, „Ödenburgot” korábban (és azóta is), várépítő ispánjáról, Suprunról, Sopronnak nevezték. Ekkor már csaknem ezer éve! Voltak, akik szembe mertek szállni a döntéssel és nem kevesebbet, az életüket tették fel arra, hogy az addigi igazságtalanságokat ne tetézzék meg egy újabbal. Nevezték őket rongyosoknak, felelőtlen elemeknek, banditáknak, franktirőröknek, guerilláknak, komitácsiknak, felkelőknek ízlés és pártállás, vagy bármilyen nézőpont szerint. Volt idő, amikor nem nevezték sehogyan, hanem inkább hallgattak róluk. Csak mélyen eltemetett irattárak polcain, itt-ott kallódó régi könyvek lapjain maradt nyomuk. Erről az időszakról szól a következő történet. Szereplői jórészt kitalált személyek, az események egy kisebb része is az. A többi, azóta megjelent elemzések, tanulmányok, visszaemlékezések, film- és könyvélmények kivonatára támaszkodik, sajátos formában, mondhatni, „alulnézetből”. De az alap, úgy, mint minden ilyen kisregényemben valós, történelmi eseménysor. Ez tehát most sincs másképp. Elindulunk, hogy Kolozsvárról, Gersén át elérkezzünk a rövid életű Lajtabánság területére és onnan majd vissza szeretett Hegyhátunkra."
2. Pintér György: Múzeumi históriák. Testis temporis 35. Körmend, 2021. A/5-ös formátumú, 32 oldal. Ára: 700,- Ft
"A járvány mindenféle következményekkel járt. Így jött az a gondolat, ha zárva maradnának esetleg a múzeum kapui, akkor se maradjanak látnivalók és a hozzájuk kapcsolódó adatok, történetek nélkül a tisztelt látogatók. A következõ oldalakon – terjedelmi okok miatt – csak huszonkilenc műtárgy, személy vagy nevezetesség bemutatása lehetséges. Ennél persze az ősi falak között jóval több csoda várja, hogy az érdeklődő megismerje, felkeresse, gyönyörködjön benne. A bezártság idején készült afféle karantén-történetek segítségével szeretnénk megmutatni, mi minden rejtőzhet az üveg alatt, az asztalokon, vagy éppen a főtéren megtalálható dolgaink mögött, amik mellett adott esetben csak elmegyünk, hiszen megszoktuk őket, vagy az „egyszer már láttam” érzésével inkább nem nézzük meg újra. Pedig múltunk számtalan rejtéllyel, érdekességgel várja azokat, akiknek van szemük megnézni, fülük meghallgatni mindazt, amit városunk múltja mesélni szeretne nekünk. A hosszú téli estéken a villogó képernyők mellett a csendesen surlódó könyvlapok meghitt hangulatát ajánlja ez a kis kiadvány azzal, hogy huszonkilenc rövid történeten keresztül betekintést ad a vitéz Batthyányak kevéssé ismert történetébe csakúgy, mint abba a régen elmúlt és többé-kevésbé elfeledett világba, amikor a szorgos körmendi iparosok, kereskedők munkája nyomán virult a Rába-parti városkánk. Abba a korba, amikor a márc még nem csupán az év harmadik hónapjának rövidítése és a velocipéd nemegy fura kinézésű műtárgy volt. Induljunk el azon a keskeny, már alig-alig látható ösvényen a múltba, amit ez a kis könyvecske mutat nekünk, hogy pontosan tudjuk, mire is kell büszkének lenni az ősi utcákat járva, hogy ha felismerjük, naponta csodák mellett haladhatunk el. Nézzünk rájuk más szemmel és legyünk büszkék 777 éves városunkra!"
