A Batthyány család XX. századi kiemelkedő személyisége dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) volt, aki a főúri família pinkafői ágából származott. Dunakilitin született 1870. október 18-án Batthyány József és Batthyány Ludovika tizenegyedik gyermekeként. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte el, majd Köpcsényben működtetett magánkórházat. A Batthyány Ödönnel kihaló hercegi címet – Ferenc József császárhoz felterjesztett kérelem alapján – 1915-ben neki ítélték meg. A hatalmas hitbizomány jövedelmének kétharmadát a betegek gyógyítására fordította. 1920-ban Körmendre költözött családjával, ahol 1931-ben bekövetkezett haláláig lakott és dolgozott.
Batthyány László 1898-ban kötött házasságot Coreth Mária Teréziával, akivel harminchárom éven keresztül élt boldog házasságban. Az egymás után érkező tizennégy gyermeküket Isten ajándékaként fogadták. Felesége szervezte meg a család mindennapi életét, a gyerekek tanulását, segített a kórházban férjének, akit súlyos betegségében haláláig ápolt. A herceg életének legnagyobb megpróbáltatása elsőszülött fia, Ödön halála volt, aki egy későn felismert vakbélgyulladás következtében halt meg. Dr. Batthyány-Strattmann László után a hercegi címet másodszülött fia, II. László örökölte, aki 1945-ig lakott körmendi kastélyában.
Batthyány László gróf orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt avatták doktorrá 1900-ban. Már a következő évben hozzálátott Köpcsényben magánkórháza felépítéséhez: 1902-re készen állt a 30 ágyas kórház, melyet a legmodernebb berendezésekkel szerelt fel. Az 1. világháború idején kórházát 70 ágyasra bővítette, és a település körorvosi feladatait is ellátta. A megnövekedett munka meghaladta erejét, ezért a kisebb fizikai megterhelést igénylő szemsebészetre specializálódott. 1915-ben megörökölte a hercegi hitbizományt és a Strattmann nevet. Trianon után kénytelen volt elhagyni Köpcsényt, a körmendi kastélyába költözött, ahol az egyik melléképületben szemészeti klinikát rendezett be. Évi 5000 körül mozgott betegeinek száma, 1700 hályogot operált, összes szemműtétét pedig 3000-re teszik. Mindezt ingyen végezte, sőt szegény betegeit anyagilag is támogatta. Egy évtizeden keresztül gyógyított Körmenden. 1931. január 22-én Bécsben érte a halál, 3 évvel később a körmendi kórház felvette a nevét.
A herceg megvalósította a „családegyházat”. Az egész család minden reggel szentmisén vett részt és szentáldozáshoz járult a kastély kápolnájában. Már életében szentként tisztelték a szegények orvosát, akit több évtizedes előkészítő munka után II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatott. A 2003 húsvét hétfőjén a körmendi kastély előtt tartott szentmisén a család tagjai is részt vettek. Batthyány Boldog László testereklyéje a család ősi temetkezési helyén, a németújvári ferences kolostortemplomban látható, tiszteletére Körmenden szobrot emeltek, emléktemplom és intézmények viselik nevét.