Back to top

Körmend

Körmend a Vasi-Hegyhát és a Rába-síkság találkozásánál fekszik, melynek vízellátását a Rába és a Pinka-folyók, valamint a Csörnöc patak biztosították már évezredekkel ezelőtt. A Körmenden előkerült rézkori régészeti leletek arra utalnak, hogy az időszámításunk előtti harmadik évezred második felében telepedhetett meg először itt az ember. A mai város vidékét a rábai átkelőhely és az itt haladó Borostyánkő út tehette jelentőssé.

A honfoglalás után Vasvár mellett Körmend volt a legjelentősebb lakott település Vas megyében. Első okleveles említése 1238-ból származik, mint Villa Curmend terra regis, vagy Körmend falu, amely királyi birtok volt. A tatárjárás után IV. Béla 1244. október 28-án kibocsátott oklevelében városi kiváltságokat adományozott a településnek, melynek ekkoriban már említették várát és templomát is. Kiváltságait V. István és később Károly Róbert is megerősítette a vámmentességre, bíróválasztásra és örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt.

Zsigmond uralkodásától fogva megszűnt királyi birtok lenni, majd 1605 februárjában Batthyány II. Ferenc dunántúli főkapitány birtokába került. A vár és a város története az elkövetkező három évszázadban összefonódott a Batthyány család történetével. Batthyány Ádám a török veszély miatt 1650-ben Körmendet végvárrá nyilvánította. Kiemelkedő esemény volt 1664. július 26-27-én a körmendi csata, amikor Köprülü Ahmed nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy Bécs felé nyomuljon. Az átkelést meghiúsították, amely hatással lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére. Ennek tiszteletére augusztus 19-én minden évben újrajátsszák a körmendi hagyományőrző egyesületek a csata eseményeit. 1716-tól Körmendet a Batthyányak a majorátus központjává tették. Ekkor kezdődött a vár főúri kastéllyá való bővítése, átalakítása.

1871-ben, a kiegyezést követően Körmend elvesztette városi rangját, melyet csak 1979-ben kapott vissza. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül. A korszakban mezőgazdaság termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek, például gőzmalom, húsfeldolgozó, valamint gőzfűrészüzem és téglagyár.

Az első világháború után Körmend természetes vonzásköre leszűkült a trianoni békében meghatározott új határok miatt, és dinamikus fejlődése csak a hetvenes években indult meg újra.

A város látványosságai közül kiemelkedő a kastélyegyüttes, amely a Batthyány család átalakításainak köszönhetően nyerte el mai formáját. A várkastély utolsóelőtti Batthyány lakója dr. Batthyány-Strattmann László szemorvos volt, aki itt berendezett korházában ingyen gyógyította a környék szegény betegeit, áldozatos életéért II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta. Hozzá kapcsolódóan lehet megtekinteni a római katolikus templom oratóriumában a róla szóló emlékkiállítást is. A kastélyegyütteshez kapcsolódó „várkert” 1958 óta védett park, melyben több mint hetven féle fa és cserje található. A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán. Ugyancsak a várkertben tekinthető meg a 15 méter magas, 1810-ben felállított obeliszk, melynek bronztáblája a Batthyány elődökről emlékezik meg. A nemrégiben átalakított Szabadság téren áll a Mária Immaculata szobor, valamint a Vas megyében egyedülálló egészalakos Kossuth szobor. A város nevezetességei közé tartozik az 1788-ban épült református templom, a neogót stílusú evangélikus templom, illetve a késő gótikus szentélyű, barokk műemléki átépítésű Szent Erzsébet plébániatemplom. A templom előtt található IV. Béla király 1994-ben emelt márványszobra. A Rába folyó túloldalán a Rába híd mellett a Nepomuki Szent János tizennyolcadik századi szobra áll.

A Tisztiház Körmend főterén
Az egykori városháza Körmend főterén
Maria Immaculata szobor Körmend főterén
IV. Béla szobor és a katolikus templom Körmenden
A körmendi evangélikus templom
Vertumnus és Pomona szobor a várkertben
Az obeliszk a várkertben
A 200 éves platán a várkertben

Aktuális időszaki kiállítások

A vitéz Batthyányak fegyvertára
2018. 04. 30. - 2018. 06. 30.

Aktuális Programok

2018. június 23.