Családnév

Az első település, melyhez a család kötődött, Kővágóőrs volt, a 14. század végéig Kővágóörsinek is nevezték magukat. Az 1399-ben a királytól adományként kapták meg Battyán települést, s innen vették fel a nevüket: Batthyány (ejtsd: Battyányi). Akkoriban azért vették be az "i "  betű helyett az "y" betűt a nevükbe, mert ez is jelölte, hogy ők nemesek (előkelők, kiváltságosok).

Birtokaikat kisnemesként a királynak vagy a nagyobb földesuraknak tett szolgálataikért kapták. Battyánra zálogként tettek szert.

Battyán elhelyezkedése a mai Magyarországon

Birtokok a középkorban

Amikor a király nemesi címet adományozott egy családnak, akkor földbirtokot is kaptak. Ezek a földbirtokok a családon belül öröklődtek.

A családnak ezekben a vármegyékben voltak birtokaik a középkorban: Fejér, Veszprém, Vas, Somogy és Verőce, Pozsega (ezt a kettőt együtt Szlavóniának nevezzük).

Magyar Királyság (A Batthyányakhoz tartozó vármegyéket fekete csíkozással jelöltük a térképen)

Címer

A nemesek képes jelképe volt a címer. A családi címert Batthyány I. Boldizsár kapta 1500-ban II. Ulászló királytól. 

Az ősi Batthyány címer, melyet II. Ulászlótól kapott a család 1500-ban

Várak

A családfő, Batthyány I.Ferenc a németújvári és a szalónaki várra II.Lajos magyar király adományaként tett szert 1524-ben, illetve 1527-ben Rohonccal együtt. 

   Németújvári vár

Minthogy mindkét vár az akkori Vas vármegyében található, ettől kezdve a család birtokainak súlypontja a történelmi Vas megyébe helyeződött át (kékkel jelöltük a térképen).

Magyar Királyság (pirossal jelölve Vas vármegye)

Katona és a tudományok pártolója

A nemesség feladata az ország és lakóinak fegyveres védelme volt.

A 16. századi Batthyány családfők közül katonai sikereivel és a tudományok támogatásával emelkedett ki Batthyány III. Boldizsár.

Batthyány III. Boldizsár zászlósúr, főasztalnokmester, katonai generális, dunántúli kerületi főkapitány, könyvgyűjtő, tudománypártoló mecénás (aki, támogatja a művészeket) volt. Korának egyik legműveltebb földesuraként tisztelték, nyolc nyelven beszélt.

Batthyány III.Boldizsár

Grófok is lettek

Batthyány II. Ferenc idején került a család birtokába Körmend városa. A család I.Ádám révén 1630-ban elnyerte a grófi címet.

Batthyány I. Ádám főasztalnok, császári és királyi kamarás (udvari tisztség: a császár személyes szolgálatát (felkeltés, öltöztetés, reggeli felszolgálása, a császár kísérete) látták el belső szobáiban), tanácsos, dunántúli kerületi és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány volt. 1633-tól németújvári várából irányította a Dunántúl török elleni katonai védelmét. Ő nagymértékben növelte is a családi birtokokat.

Batthyány I.Ádám

Két ág, egy család

I. Ádám fiaival vált ketté a család hercegi és grófi ága. Az idősebb, Batthyány II. Kristóf lett a hercegi ág első tagja, unokája nyerte el 1764-ben a birodalmi hercegi rangot. II. Kristóf öccse, Pál a grófi ág megalapítója lett, ami később további alágakra bomlott.

   

Batthyány Pál                      Batthyány II. Kristóf

Batthyány-Strattmann

Gróf Batthyány II. Ádám országbíró, a Dunán inneni részek főkapitánya, Vas vármegye főispánja. A törökellenes harcok kiemelkedő magyar hadvezére volt (részt vett Buda, Székesfehérvár és Kanizsa visszafoglalásában is). 

           

Strattmann Eleonóra                             Batthyány II. Ádám

Batthyány II. Ádám 1692-ben vette feleségül gróf Strattmann Eleonóra grófnőt, s első szülött fiúk vezetékneve Batthyány-Strattmann nevet.

Hercegi ág

A hercegi ág központja Körmend lett. Itteni kastélyukban őrizték gyűjteményeiket, a város pedig gazdasági fejlődésnek indult, mivel a Batthyányak magyarországi uradalmainak központjává vált.

A körmendi kastély timpanonja a hercegi címerrel.

Batthyány Fülöp herceg

A család 19. századi tagjai közül kiemelkedett Batthyány Fülöp, aki 1806-1870-ig viselte a hercegi címet.

1812-ben, a körmendi várkertben talált egy 14. századi kincsleletet és ezt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az 1825/27. évi országgyűlésen Batthyány Fülöp a második legnagyobb összeggel támogatta a Tudós Társaság (mai Magyar Tudományos Akadémia) megalapítását.

Akkoriban a német nyelv volt a hivatalos nyelv. Ő 1830-ban elrendelte, hogy uradalmaiban a gazdasági ügyvitel nyelve a magyar legyen, ezért egy német-magyar nyelvű „Gazdasági szótárt” adatott ki magyarországi uradalmai számára.

Batthyány-Strattmann Fülöp

Batthyány Lajos gróf

A család grófi ága Batthyány Lajos személyében Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét adta. Az aradi vértanúkkal egy napon, 1849. október 6-án végezték ki Pesten.

Gróf Batthyány Lajos

 

Batthyány-Strattmann László

A 20. században is viselte kiemelkedő egyéniség a hercegi címet: dr. Batthyány-Strattmann László. 

1896-ban beiratkozott a bécsi orvosi egyetemre, ahol 1900-ban orvosi oklevelet szerzett. 1901-ben köpcsényi birtokán ingyenes, 24 ágyas szemkórházat alapított. 1920-tól a körmendi kastély levéltárépületének első emeletén korszerű szemészeti klinikát rendezett be. A műtéteket ingyen végezte, így támogatta a rászoruló szegényeket.

A szegények orvosát 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Boldog Batthyány-Strattmann László

Család

A közel 400 éven át a magyar uralkodó osztály vezető rétegéhez tartoztak a Batthyányak. Minden nemzedékükben akadt olyan kimagasló személyiség, aki a nagy vagyonnal és hatalommal jól bánt, nemcsak saját és családja érdekeit szolgálta, hanem nemzetünkért is dolgozott.

A Batthyány család a körmendi kastély erkélyén, dr. Batthyány ezüstlakodalma alkalmából, 1923