„Győzött a szovjetek hős serege – és itt maradt”
A kiállításának egyik tablóján olvasható ez a szöveg, ami ebbe a sorba besűríti az egykori kocsiszín épületében április 30-án megnyitott és július 31-ig látható időszaki kiállítása tartalmát.
Belépve a kiállítóterembe, egy szovjet „rjadovój”, azaz sorkatona néz szembe a látogatóval, amint az előtte felhalmozott, a híres Batthyány-levéltár ablakon-ajtón kidobált iratait szemléli, kezében egy „dicsőséges fegyverrel”, azaz a „háromvonásos”, szuronyos puskával. Kétoldalt a háború utáni évek pusztulásának, pusztításának szomorú emlékei. Közvetlenül a bejárat mellett balra egy szovjet, katonai őrszoba került kialakításra, ahol békésen megfér egymás mellett a generalisszimusz, Sztálin képe a teljesen békés hangulatú tintatartóval és a PPS- géppisztollyal.
Egy dioráma azt a pillanatot mutatja, amikor az éppen aktuális szovjet parancsnok utasítására tankokkal rombolták le a kastélyépület erkélyét.
Odébb a tönkretett és a restaurált képek mutatják az „ilyen volt- ilyen lett” variációkat. De látható itt a szintén híres fegyvergyűjtemény pár értékes darabja is, köztük a későbbi II. József számára a hadi tudományok elsajátításához készült, gyermekkori hadipuskája. Üveg alatt látható egy könyvsorozat, amin mély nyomokat hagyott egy másik sorozat – géppisztolyból. A kutatás során egy orosz veterán oldalról előkerült egy egykor itt szolgált, természetesen hős és felszabadító, szovjet harcos képeslapja is, amit innen, Körmendről küldött haza, Harkovba. Az egyik paraván tetején ott világít az azóta már elbontott szovjet hősi emlékmű tetején díszlett vörös csillag, de olvasható az akkori szolgabíró levele is, amelyben tanácsokat ad egy falusi bírónak, a randalírozó szovjet katonák megfékezésének módozatairól. A teremben ott látható a kastély bejárata fölé 1945-ben meszelt felirat csaknem életnagyságú másolata is. A cirill betűk jelentése: „Dicsőség a Szovjet Hadseregnek!” Az egyik tablón a Várkert megrongált/elpusztított és helyreállított szobrai láthatók, a kilyuggatott ólompelikánnal, amelyik célpontként szolgált néhány, a kihívásokat kedvelő lövész számára. De van fénykép a bokában ledőlt/ledöntött Herkules-szoborról is, aminek dolga a déli kapu díszítése lett volna.
Ha valaki a látványtól fáradtan maga elé néz a padlóra, ott padlómatricákat lát. Ezekben korabeli feljegyzésekből, naplókból és a helyi plébánia „Historia Domus”-ából kiírt szövegrészek idézik a kort.
Kétoldalt az ovális ablakokat rongyos szélű(re vagdosott) festmény-maradványok takarják. Persze másolatok. Jelképezik a képtár többszáz képének pusztulását. De az újjászületés is látható, hiszen az egyik megrongált kép restaurált formában is megtekinthető.
A világító vörös csillag jótékony fényénél látható Körmend város terepasztala. Itt piros zászlók erdeje jelöli a város azon épületeit, amit a megszálló erők igénybe vettek a nagyobb vendéglőktől kezdve, az egykori laktanyákon és iskolaépületeken át, a kastély épületegyütteséig. (A közel 150 magánház, lakás megjelölésére, teljeskörű adatbázis híján a kiállítás szervezői sem vállalkozhattak.)
Nos, ha valaki eljön ide, érdekes dolgokat láthat egy mindeddig a maga teljességében fel nem dolgozott, leginkább elhallgatott évtizedről.
Várunk mindenkit szerettel!